Dr. Kováts Gábor a hivatali elfoglaltságai mellett már az egyesületi alapon működő Magyar Mérnöki Kamarában is aktív szerepet vállalt. Ebből az időszakból egyik maradandó és máig népszerű tevékenysége a Szegedi Mérnökbálok megalapítása majd szervezése, mely hatékonyan és aktívan szolgálja a mérnöki kamara kapcsolatépítését, melyet a 2000-es években országos jelentőségűvé, majd nemzetközivé is tett. 1993-95 között a Csongrád megyei Mérnöki Kamara elnöke, ezáltal az országos vezetőség tagja volt.

1997-ben a köztestületi Magyar Mérnöki Kamara egyik alelnökévé választották, ahol elsősorban a vízügyi szakmapolitika mérnöki kamarába történő behozatalával tette működését emlékezetessé. Ekkor kezdte megjelentetni a Mérnök Újságban a szakmai jellegű írásait, melyet haláláig folytatott és melyért megkapta a „Mérnök-újságíró” plakettet is. A 2000-es évek közepén írásait saját könyvbe is szerkesztette.

2001-ben olyan időszakban vállalta a Magyar Mérnöki Kamara elnökségét, amikor az MMK-nak komoly pénzügyi nehézségei voltak és igen érzékeny volt a politikai légkör, ezen túlmenően már esedékessé vált az EU-ba történő felvételünk is. Ekkor kezdeményezői és aktív résztvevői voltunk az Európai Mérnöki Kamarák Szövetsége megalapításának (Dubrovnik). Dr. Kováts Gábor MMK elnökként aktív résztvevője és támogatója volt a V4 kapcsolatoknak, a közös kiadványoknak és állandó résztvevője a V4 találkozóknak. Személyes pozsonyi minisztériumi tárgyalással mentettük meg a megszűnéstől a Szlovák Építőmérnöki Kamarát, melyért később az SKSI emlékérmét is megkapta. Támogatta, hogy külföldi állampolgáros is megkapják az MMK Tiszteletbeli Tagja címet. Neves külföldön élő magyarokat hívott meg, építette a nemzetközi kapcsolatokat a V4-en kívül is, pl. Szerbiával, Ausztriával, Horvátországgal, melyeknek különösen nagy fontossága volt friss EU tagságunk idején. Az EU-ba történő felvételünk igen sok feladatot zúdított az MMK nyakába, melyet meggondolt feladatmegosztással, eredményesen irányított. Így át kellett dolgozni a megörökölt minősítési-jogosultsági rendszerünket és az MMK-nak aktívan részt kellett venni az Eurocode alapú szabványok harmonizációjában, az új szabványok ismertetésében, terjesztésében, melyekre tanfolyamsorozatok szervezése is történt. Időközben kinőttük a Ferenc körúti bérleményünket és az MMK új székhelyre költözött, az Angyal utcába.

Ebben az elnöki időszakban vált kötelezővé az MMK kreditpontos továbbképzési rendszere, a tervellenőrzés, a kamarai jogosultsággal történő beruházás-lebonyolítás, a vezető tervezői rendszer átdolgozása és a megyei kamarák többletbefizetéséből ekkor indult meg a tagozatok Feladat Alapú Pályázati rendszere. Próbálkozás történt a háromdimenziós szakmai rendszer felállítására, mely szerint a szakmai tagozatok és a területi kamarák alkotta síkbeli mátrix mellett szükséges lenne megjelentetni a tervező – felelős műszaki vezető – műszaki ellenőr harmadik dimenziót is, de ez a mai napig nem járt sikerrel.

Dr. Kováts Gábor jelentős mértékben segítette az MMK és a mérnöki tevékenység megismertetését széles társadalmi körben a havi rendszerességgel a Budapest TV-ben sugárzott „Magyar mérnök” című műsorban, majd 2006-ban bemutatták a Duna TV készítésében a mérnöki munka népszerűsítését szolgáló filmet is. Az MMK szakmapolitikai szerepét is erősíti a szakmai társadalmi szervezetekkel közös rendezvényekkel (pl. Bökényi Nyilatkozat), valamint részvételével a V4 szintű hazai (Noszvaj, Miskolc, Eger, stb.) és külföldi szakmai konferenciákon.

A 2006. évi országgyűlési választásokat megelőzően a Fidesz kérésére a korábbi miniszterelnöknek székhelyünkön személyesen mondtuk el, hogy az MMK milyen műszaki fejlesztéseket, szakmapolitikai változásokat igényel, ill. javasol.

2007-ben a Dr. Benkó Sándor javaslatára vállalta az MMK elnökeként a Magyar Műszaki Értelmiség Napja szervezését, mely a Parlamentben, majd a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényekkel népszerűsítette a műszaki tudományokat és a mérnöki munkát. A rendezvény a későbbiekben országossá és többnapossá nőtt.

Dr. Kováts Gábor elnöksége alatt a titkárság és az elnökség munkájában baráti légkör volt a jellemző és a hivatali kapcsolatokból legtöbbször baráti kapcsolatok keletkeztek és maradtak.

  1. évi visszavonulását követően a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tiszteletbeli elnökévé választották, ahol folytatta aktív szakmai tevékenységét, a bálok szervezését, a szakcikkek írását és tovább ápolta a kamarai tevékenysége során indult baráti kapcsolatokat.

 

 

Holló Csaba