Hagyomány és megújulás
Beszélgetés Prof. Dr. Szűcs Péterrel, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettesével
A Miskolci Egyetem életében nevezetes év a 2020.Nem csak azért, mert a mindenkit sújtó COVID-19 járvány miatt online oktatási módra kellett átállnia. Ezévben az Egyetem 365 éves (a jogelőd selmeci műszaki felsőoktatási intézmény alapítási éve az egyetemi címérben is olvasható: 1735), 71 éve működik Miskolcon, 70 lett a Dudjka-völgyből Egyetemváros, és 30 éve (1990-től) viseli a Miskolci Egyetem nevet. Most mégis mindenki a szerkezeti modellváltással foglalkozik. Természetesen nekem is ez az első kérdésem a 2020. szeptember 01-től kinevezett rektorhelyetteshez, Prof. Dr. Szűcs Péterhez. Mi a változás lényege?
Prof. Dr. Szűcs Péter: Előrebocsátom, hogy nem a Miskolci Egyetem az egyetlen műszaki felsőoktatást is végző intézmény, ami állami fenntartásából államilag elismert magánegyetemmé alakult. Az állami vagyont (az ingatlant és az ingóságokat is) megkapta az egyetem, míg a fenntartó egy állami alapítású alapítvány lett, amelyet egy Kuratórium vezet. Kikerültünk a költségvetési intézmények közül, gazdálkodásunkat nem az államháztartási törvény szabályozza, hanem azt magunk határozhatjuk meg a vagyongazdálkodásban érdekeltként. A vagyon nem csökkenthető, de nyilván gyarapítható és hasznosításában szabad kezünk van. Az Egyetem így gyorsabban reagálhat az ipari-gazdasági és társadalmi kihívásokra, versenyképesebb lehet a hazai és nemzetközi kutatási-oktatási piacon egyaránt.
Holló Csaba: A dolgozók közalkalmazotti státusza is megszűnt.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Az állam továbbra is biztosítja a finanszírozáshoz a bértömeget, de ez a rendszer teljesítmény alapú differenciált bérezést tesz lehetővé. A dolgozók jobban motiválhatók. Be fogjuk vezetni egy új alapokon nyugvó teljesítményértékelést. Nyilvánvalóan a megmérettetéstől azok nem tartanak, akik aktívan és színvonalasan végzik tudományos, kutatói, szakirodalmi, oktatói munkájukat.
Holló Csaba: Dr. Varga Judit az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke (aki a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán 2004-ben szerezte summa cum laude diplomáját) a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az új szemlélet alkalmas az innováció megvalósítására, és egyben gazdasági hatékonyságot teremt. A hatékonyság az egyes emberekben, az oktatókban és a hallgatókban van.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Teljesen egyetértek vele. A Kuratórium tagjai mind az Egyetemért és Miskolcért tenni akaró helyi és egyetemi identitással rendelkező szakemberek, akik harmonikusan tudnak együttműködni az egyetem vezetésével és a Szenátussal. Folyamatban van az Egyetem átvilágítása és intézményfejlesztési terv készül. Az új SzMSz-t 2021 tavaszán készülünk elfogadni. Egyébként a nem Miskolcról érkező hallgatókban is az egyetemi évek alatt egész életre szóló egyetemi identitás alakul ki, talán a selmeci diákhagyományok ápolása következtében.
Holló Csaba: Az egyetem új rektora, Prof. Dr. Horváth Zita felsőoktatásai helyettes államtitkárként jól megismerhette a magyarországi felsőoktatás működésének egészét, korábban pedig a Miskolci Egyetem hallgatója, doktorandusa, oktatója, egyetemi tanára, dékánja, és 2013-2017 között általános rektorhelyettese volt. Ebben a pozíciójában ő fogadta 2016-ban a Miskolci Egyetemen a mérnökszervezetek regionális V4 találkozójának delegáltjait. Megismerhettük és érezhettük, hogy az újkori történelem tudósaként, bölcsészként is jól ismeri a műszaki értelmiség problémáit.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Amikor Rektor asszony pályázott az év elején, még nem volt szó a működési modellváltásról. Korábban három rektorhelyettes működött, most csak egy van. Az általános rektorhelyettesként elsősorban a tudományos és nemzetközi ügyekért vagyok felelős. A többi feladatot szétosztottuk a dékánok között. Ezzel a dékánok feladata és felelőssége mellett a Szenátusban betöltött súlyuk is nőtt. Ebben a pozíciómban egyetemi szinten igyekszem elősegíteni azoknak a stratégiai céloknak az elérését, amiért kari vezetőként is dolgoztam. A célok ugyanazok az új modellnél is, mint amik korábban voltak. Minél több kutatás a gazdasági szférával együttműködve, emelni a kutatások és oktatások minőségének szintjét, több belföldi és külföldi hallgatót szeretnénk, és minél több habilitált és akadémiai doktort.Növelni kell a minőségi publikációk számát, emelni az egyetemünk nemzetközi láthatóságát, a nemzetközi akkreditációk számát, elérni és megtartani az Intézményi Kiválóság címet és még sorolhatnám.
Holló Csaba:A Miskolci Egyetemnek szerintem igen kedvező adottsága a Campus jelleg, hogy a hét egyetemi kar (amiből csak három kar műszaki) hallgatói és oktatói, dolgozói gyakorlatilag együtt vannak, jól ismerhetik egymást.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Valóban előny a Campus jelleg. A különböző karok hallgatói, dolgozói nem csak személyes, hanem gyakran munkakapcsolatban is vannak. A több kar házon belül van, nincsenek kari falak. Egyre erősödik az interdiszciplináris kutatások száma és jelentősége. De az oktatási programjaink egy része is több kar összefogásában valósul meg. A Kiválósági Központokban folyó munka is jellemzően több kart érint egyidejűleg. Nemzetközi kapcsolatok területén is jelentős a karok közötti együttműködés. A nem műszaki karok is már átvették a selmeci diákhagyományok ápolását, ami tovább segíti az együttgondolkodást a hallgatók között is széles körben, valamint növeli az említett egyetemi identitást.
Holló Csaba:Ön geofizikus mérnök szakirányon kapott kitüntetéses bányamérnöki diplomát 1988-ban a Miskolci Egyetemen. Azóta a demonstrátortól kezdve az egyetemi tanárig végigjárt minden fokozatot, több akadémiai bizottságnak, tudományos szervezetnek vezető tagja, elnöke, de továbbra is kutat és oktat a Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási intézetében, melynek korábban igazgatója is volt. Négyéves dékánhelyettességet követően 2013-tól a Műszaki Földtudományi Kar dékánja lett (ekkor készítettünk interjút a Mérnök Újság számára). Rektorhelyettesi kinevezése miben változtatta egyetemi munkáját?
Prof. Dr. Szűcs Péter: A mostani megtisztelő pozíció egy más típusú vezetői elfoglaltság, de mellette nem hanyagolható el az akadémiai és egyéb tudományos-szakmai szervezetekben végzett munka sem. Továbbra is tartok heti 6-8 óra előadást és vezetem tovább a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszéket, valamint a Mikovinyi Sámuel Doktori Iskolát. Hála fiatal kollégáim támogatásának olyan erős háttérországom van, ami már 32 éve kiválóan és szilárdan működik, ami erőt ad jelenlegi munkámhoz is.
Holló Csaba:Korábban az Észak-magyarországi Műszaki Értelmiségiek Napján bemutattuk az egyetemi Kiválósági Központok tevékenységét. Ezeket a kutatásokat az egyetemi vezetők nagy jelentőségűnek minősítették.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Nagy jelentőségűek a társadalmi hasznosság szempontjából is. Az egyetemünkön működő számos program növeli a K+F bevételeinket, ami által pénzügyi lehetőség nyílik fiatal kutatók foglalkoztatására. Ez igen lényeges az egyetemi utánpótlás-nevelés szempontjából is. A kutatások megnövelték nemzetközi láthatóságunkat, mivel nemzetközi szinten is minőségi publikációkra adnak lehetőséget és egyre gyakrabban hivatkoznak minket. Együttműködünk a hasznosításban céges ipari szereplőkkel technológiai és innovációs parkok létrehozásában. Az utóbbiakra hely is van a Campusunkon. Az Egyetem intenzíven részt vesz a régiófejlesztésben, a kutatási potenciál és az innováció lehetősége a térség gazdasági motorja lehet. Mindez beleillik az egyetem zászlós fejlesztési terveibe és teljesen megegyezik az új vezetés által meghatározott stratégiával.
Holló Csaba:A Miskolci Egyetemet 1990 előtt Nehézipari Műszaki Egyetemnek nevezték és olyan mérnöki szakokhoz adott diplomát, amit Magyarországon csak itt oktattak (gépészmérnök képzés is csak Budapesten volt az NME-n kívül). Most már a műszaki karok (és azok hallgatói) vannak kisebbségben az Egyetemen és az országban számos felsőoktatási intézményben van olyan mérnöki szak, ami a hagyományok alapján a Miskolci Egyetemen is oktatnak.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Már említettük, hogy igen sok előnye van a Campuson belül létező mérnök-, bölcsész-, jogász-, közgazdász-, egészségügyi és zeneművész képzésnek. Ez egyedülálló az országban.
A több azonos nevű mérnökképzés egyrészt nem ugyanazt a műszaki tartalmat jelenti, másrészt kétségtelenül csökkenti Egyetemünk vonzáskörzetét, a jelentkezők számát. De előnye, hogy versenyhelyzetet teremt az oktatóhelyek között, ami kikényszeríti az oktatás színvonalának emelését. Előnnyé válhat, ha a jó tradíciókra épül a korszerű, új képzés. A hagyományok ismerete és tisztelete segíti a megújulást. Persze továbbra is vannak a Miskolci Egyetemen unikális szakok, elsősorban a Műszaki Anyagtudományi és a Műszaki Földtudományi Karokon, melyek máshol nem találhatók Magyarországon. Ezen túlmenően vannak máshol nem lévő alkalmazott kutatások.Több máshol is oktatott mérnöki szaknak pedig itt megvan a helyi specialitása, ami egy-egy fontos szelete az adott mérnöki tudományágnak. Sajnos a beiskolázásoknál ezeket nem mindig sikerül megismertetni. Egyetemünkön az utóbbi időben jelentős jelentkezést észleltünk a Jogtudományi és a Gazdaságtudományi Karra, valamint egyes bölcsész szakokra (nem a természettudományiakra), a műszaki karok marketingjét is növelni kell, de nem kis mértékben.
Holló Csaba:Ön tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamarának. Önkéntes tag, hiszen nem kért jogosultságokat. Mindig úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja az Egyetem és a Mérnöki Kamara együttműködését.
Prof. Dr. Szűcs Péter: Dékánként és rektorhelyettesként is igen fontosnak tartottam, ill. tartom, hogy lássam a mérnöki köztestületben a folyamatokat, ami igen lényeges az oktatás, a mérnökkibocsátás szempontjából. Látni kell, hogy a hallgató mit tud majd beépíteni a tanultakból a mérnöki gyakorlatába, milyen képzési programok segítik elő széleskörű szakmai látását, rátermettségét.A mérnöki diplomának versenyképesnek kell lenni helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. Ennek eléréséhez föltétlen szükséges a hatékony együttműködésünk.
Holló Csaba:Új beosztásában van ars poeticája?
Prof. Dr. Szűcs Péter: Ugyanaz, mit korábban volt, és amit Rektorasszony megfogalmazott az évnyitó beszédében Egyetemünk ars poeticájaként: „Tradíció és innováció, vagyis hagyomány és megújulás.”
Holló Csaba
Miskolc, 2020. szeptember 20.
