A B.-A.-Z. Megyei Mérnöki Kamaráról dióhéjban

A Kamara elődszervezete a Magyar Mérnök Egylet és a Budapesti Mérnöki Kamara

1867 – Magyar Mérnök Egylet alakulása
1871-től Magyar Mérnök és Építész Egylet néven folytatja tevékenységét, 1945-ig működik saját hivatalos közlönnyel, országos hatáskörrel
1923 – Törvény a „mérnöki rendtartásról”, mely megalakította országos hatáskörrel a Budapesti Mérnöki Kamara köztestületet, mely később létrehozta területi szerveit is. Elnöksége felsőházi tagsággal, illetve vármegyei képviselőséggel járt.
1945. márciusában Szálasi feloszlatta a többi köztestülettel együtt. Adományokból és tagdíjból épült székháza (Budapest V. kerület Szalay u. 4.) ekkor állami tulajdonba került.

Az egyesületi törvény alapján létrejött a Magyar Mérnöki Kamara Egyesület, későbbi (1992 utáni) neve Mérnök Egylet, melynek fő célja a kamarai törvény elfogadtatása. Országos hatáskörű volt, megyei szervezetekkel.1989 tavaszán megalakult a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet is.

 

A kamarai törvény, a köztestületi kamara létrejötte.

1996 nyarán az Országgyűlés elfogadta a tervező és szakértő mérnökök és építészek szakmai

kamarájáról szóló törvényt, mely alapján 1996 őszén önálló jogi személyiséggel megalakultak a megyei mérnöki kamarák köztestületei. (Párhuzamosan, de függetlenül a mérnöki kamaráktól alakultak a területi építész kamarák is, tagjaikban nagy átfedéssel, kettős tagsággal.)

A megyei kamarák szövetségeként 1997. januárban alakult meg a Magyar Mérnöki Kamara.

A Magyar Mérnöki Kamara 19 jogi személyiségű (19 megyei mérnöki kamara) tagjainak összlétszáma meghaladja a 19.000 főt. A tagság kb. fele a Budapest-Pest Megyei Mérnöki Kamara tagja. A MMK-n belül 20 szakmai tagozat működik.

2007.01.01-től jogszabály kötelezi a Mérnöki Kamarát a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök, 2009-től az épületenergetikai és a beruházás-lebonyolító szakértők, 2012-től a tűzvédelmi és a nukleáris szakértők jogosítására és nyilvántartására.

2012. november 20-i törvénymódosítás a területi kamarák feladatát bővítette a főtevékenységként tervezéssel, szakértéssel, műszaki ellenőrzéssel foglalkozó vállalkozások nyilvántartási kötelezettségével.

 

A B.-A.-Z Megyei Mérnöki Kamara tevékenységéről

Az alakuló ülés időpontja 1996. október 18. A Kamarát 307 mérnök alapította. A köztestület bejegyzése a B.-A.-Z Megyei Bíróságon 1997. január 07-i dátummal történt meg.

A kamarában a tagság önkéntes, de a műszaki-mérnöki szakterületeken a saját néven, önálló felelősséggel végzett tervezői és szakértői munka gyakorlásához a tagságot és a kamarai névjegyzékbe vételt a törvény előírja.

Az alakulás óta regisztrált tagok száma 1845 fő, jelenleg a ténylegesen aktív tagság 980 fő körüli. Ebből az autorizált (tervezői, vagy szakértői jogosultsággal rendelkező) tagok száma 640 fő. A tagsági viszonyban nem rendelkező jogosult nyilvántartottak száma 970 fő. A tagság 55-60 % Miskolcon, vagy közvetlen környezetében lakik.

A kamarában 16 szakcsoport működik eltérő aktivitással (építési, tartószerkezeti, vízimérnöki, közlekedési, szilárdásvány-bányászati, gáz-és olajipari, épületgépészeti, környezetvédelmi, gépészeti, munkabiztonsági, elektrotechnikai, energetikai, geodéziai és térinformatikai, hírközlési és informatikai, tűzvédelmi, valamint felvonó és anyagmozgató gépek szakterületen). Valamennyi mérnöki-műszaki szakterületet a mérnöki kamara tevékenysége lefedi, mivel olyan, a mérnöki kamara hatáskörébe tartozó szakterületeken is működnek a szakmai csoportok, ahol nem alakultak meg ügyrenddel és önálló vezetéssel rendelkező szakcsoportok. A szakcsoportok és a szakmai csoportok a Magyar Mérnöki Kamara szakmai tagozataihoz is kötődő, kimondottan szakmai munkát végző területi szervezetek, melyek a jogosultságok megállapításán és a szakmai minősítéseken túl elsősorban a szakági szakmai állásfoglalások megalkotását végzik megyei hatáskörrel, illetve közreműködnek az országos szakmai állásfoglalások megalkotásában, kezdeményezőként és észrevételezéssel részt vesznek a mérnöki-műszaki szakmákat érintő jogszabályalkotásokban.

A Kamara legfőbb köztestületi feladata a tervezői és szakértői jogosultságok megállapítása, vizsgálata, kiadása és névjegyzéki nyilvántartása. A Kamara törvényes kötelezettsége a jogosultságok használatának ellenőrzése, a kontárok elleni fellépés kezdeményezése, a tagok szakmai etikai-fegyelmi felügyeletének ellátása.

A Kamara társadalmi feladata a kötelező továbbképzések és jogosultsági vizsgák szervezése, a szakmai állásfoglalások kiadása fejlesztési, közügyeket, vagy tagjai szakmagyakorlását érintő kérdésében.

A Kamara kötelezettsége a műszaki ellenőrök, az építési felelős műszaki vezetők, beruházás-lebonyolítók, épületenergetikai auditorok és nukleáris szakértők nyilvántartása, továbbképzése, nyilvános és naprakész névjegyzék vezetése. Mivel ezek a tevékenységek kamarai tagság nélkül is végezhetők, ezért az így a nyilvántartott jogosultak létszáma országos átlagban közel háromszorosa a kamarai taglétszámnak. A Mérnöki Kamara kötelezettsége a környezetvédelmi szakértők jogosítása és nyilvántartása is. Ezek a tagsági viszonnyal nem járó jogosítások és nyilvántartások a Kamara munkáját jelentősen növelik, de lényegesen egyszerűsítik a jogosultak és a hatóságok ügyintézését, a jogosítások és a nyilvántartások koncentrációjával.

A B.-A.-Z Megyei Mérnöki Kamara kezdeményezte és bonyolítja a Visegrádi Országok mérnöki kamaráinak regionális együttműködését, 1998-ban a Kelet-Szlovákiai (Kassa székhely), 1997-ben a Karlovy Vary régió, 2000-ben a Kislengyelország régió (Krakkói székhely) Mérnöki Kamarájával kötött kétoldalú megállapodást. Azóta a regionális együttműködés kibővült a szlovákiai Nagyszombati Régió, valamint a csehországi Osztravai Régió Mérnöki Kamarájával, valamint a regionális mérnökszövetségekkel. A regionális együttműködésnek jelenleg 9 tagszervezete van. A regionális kamarák évenkénti találkozót szerveznek és ez a V-4 országok mérnökei közötti együttműködés mozgató rúgója. Kölcsönösen meghívjuk egymást a szakmai rendezvényekre és közös rendezvényeket is szervezünk.

Az együttműködés eredménye közös kiadványok szerkesztése (Pl. már 5 kötet került kiadásra a V-4 országok műszaki műemlékeiről és egy kötet a V4 országok mérnöki létesítményeiről), közös javaslatok a kormányszervek felé (pl. a határokon átvezető utak megnyitásáról, vízvédelmi kérdésekről), közös konferenciák szervezése (pl. hegy- és dombvidéki vízfolyások árvízvédelme, lakótelepek rehabilitációja, útfejlesztési koncepció a nemzetközi főúthálózat észak-déli irányú fejlesztésével, a komáromi Duna-hidakról Feketeházy János hídtervező munkásságával kapcsolatban), kiváló szakmai és emberi kapcsolatok. A B.-A.-Z Megyei Mérnöki Kamarának 3 fő szlovákiai és 1 fő cseh állampolgár tagja is van és továbbra is kezdeményezője, szervezője a V4 országok kamarai szervezetei közötti együttműködésnek.

A Kamara tagságának kb. 40%-a nem rendelkezik érvényes szakértői vagy tervezői jogosultsággal, tehát tagságuk célja a mérnökök szakmai önkormányzatához való tartozás. A Kamara azon dolgozik, hogy minden mérnök kamarája legyen, minél szélesebb körben gyakorolhassa a szakmai önkormányzati szerepét és egyre aktívabb tagsága a kamarát szakmai fórumnak tekintse.

A Kamarának jó a kapcsolata a Miskolci Egyetemmel és a megyei közigazgatási és szakmai szervekkel, de az együttműködés köre bővíthető, intenzitása növelhető és mindkét fél hasznára hatékonyabbá tehető.

A szakmai önkormányzat olyan elméleti és gyakorlati szakemberekből áll, akiknek véleménye nem hagyható figyelmen kívül sem a szakmapolitikai, sem a területfejlesztési, sem mindennapjainkat befolyásoló műszaki jellegű, vagy a műszaki szakterületeken dolgozókat érintő kérdésekben.

Miskolc, 2018. február 13.

                                                                      

Holló Csaba László
a B.-A.-Z. Megyei Mérnöki Kamara elnöke
a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke