Több éves próbálkozás után végre sikerült beindítanunk a Miskolci Egyetemen a városüzemeltetői-mérnök postgraduális szakot. Mégsem vagyunk teljesen elégedettek. Az alapítás érdekében vitte magában a BOMÉK delegációja több évvel ezelőtt az egyetem egyik fiatal oktatóját Osztravába egy Regionális V4 találkozóra, hogy meggyőződhessen ennek a Kamaránk által erősen ajánlott mérnöki szaknak a fontosságáról, beláthasson az ottani oktatási munkába, hogy ezzel is segítsük javaslatunk megvalósíthatóságát. Ez a fiatalember azóta professzor és a Műszaki Földtudományi és Környezettudományi Kar Dékánja, ha igen kis hallgatói létszámmal is de segítségével megindult az oktatás ezen a szakon. Akinek a legnagyobb igénye lenne rá, a települési önkormányzatoknak, ők küldik a legkevesebb hallgatót, ha egyáltalán küldenek. Lehet, hogy nem elég hatékony az egyetemi reklám, de szerintem itt nagyobb hiba van. Az hogy a városi vezetők csak a politikával, főleg saját újraválasztásuk lehetőségének megteremtésével foglalkoznak és nem gondolnak arra, hogy a városlakók életminőségét döntően befolyásolják azok a tényezők, amelyek a várostervezés és üzemeltetés mérnöki-műszaki színvonalát biztosítják, amitől tulajdonképpen függ az ő jelenük és jövőjük is. Tisztelet a nem túl nagy számú kivételnek. A debreceni V4 találkozón a Megyeijogú Városok Szövetségének elnöke mondta, hogy ahol okos a polgármester, ott természetesen van főmérnök is.
Németország után Csehországban nagy hagyománya van az un. városi mérnök képzésnek, hiszen Osztravában már több mint harminc éve töretlenül folyik és információnk szerint évente 80 mérnök végez. Azóta már sokan kaptak ilyen mérnöki diplomát MsC képzésben Brnoban és beindult ez a szak az osztravai mintára Pozsonyban is. Csakhogy a városi mérnök szak jóval több, mint egy városüzemeltető. Részt vesz a várostervezés műszaki részében, a települések közötti infrastruktúra, energiaellátás tervezésében, megvalósításában. Tisztában van a főbb városépítészeti és környezetvédelmi kérdésekkel, üzemelteti a jelent és tervezi a jövőt. Ezekben az országokban nemcsak a mérnökök vannak tisztában azzal, hogy az építési tevékenység 90%-a nem építőművészeti magasépítési tevékenység, hanem mérnöki munka eredménye és a megfelelő műszaki megoldások (valamint azok kezelése) adják a város (település) működésének, élhetőségének alapját Budapesttől Abu Dhabin át Rio de Janeiroig, Prágáig, Brnoig, Osztraváig, Miskolcig, stb. Ezekből a városi mérnökökből lesznek a városi főmérnökök a városüzemeltetési gyakorlat ismeretében, tapasztalatával. De úgy érzem, hogy Magyarország legtöbb városában is csak a test külalakja, külcsíne az egyetlen, de legalábbis leglényegesebb szempont és kevésbé foglalkoznak a test belsejével, a működés minőségével.
A több mint 270 oldalas Építészeti törvény csupán 14 sorra érdemesíti a főmérnök státuszt az 57.§-ban, abból is 5 sor csak néhány szavas a „15. A főmérnök, az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész” fejezetcím alatt. Van országos főmérnök, térségi (vármegyei) főmérnök. Nem egyértelmű az illetékességi határ de nem kap feladatot a térségek, településnek műszaki tervezésében, csupán a megvalósításban vannak koordinációs, felügyeleti, az üzemeltetést ellenőrző feladatai. Ez nyilván nem jelenthet nagy vonzerőt egy fiatal mérnök – hallgató szakirány választásánál. De biztosítékot sem egy település hibátlan és magas színvonalú működésére, jövőjére. Pedig az un. városi mérnökség nagyon szép és komoly, felelősségteljes hivatás, ami nem nélkülözheti az interdiszciplináris gondolkodást, a jövőbelátási képességet, általános szociológiai, építészeti érdeklődést és tudást, természetesen a magasfokú műszaki-mérnöki képzettségen túlmenően.
Az Osztravai Egyetem 1996. évtől kezdve rendezi éves nemzetközi városi mérnök konferenciáját Karlovy Varyban, ami 2023-ban már a huszonhetedik volt, október 13-i konferencia nappal. Ezt első napon baráti találkozó, a harmadik napon szakmai bemutatók kirándulások egészítik ki. A színhely a neves filmfesztiváloknak is helyet adó elegáns Hotel Thermál. Csehek, szlovákok, lengyelek, németek, bulgárok mellett a Regionális V4 együttműködés kapcsán 2000. óta mindig meghívást kap a B-A-Z Vármegyei Mérnök Kamara is, aki jelenlétével egyúttal a Magyar Mérnöki Kamarát is képviseli. A rendező pénzügyi lehetőségei szerint hív általa ellátott vendégeket, idén Magyarországról sajnos csak én lehettem ez a szerencsés hivatalos meghívott. De természetesen voltak a magas költség ellenére is részvételi díjasok is, valamint szép számmal osztravai és brnoi egyetemi hallgatók az oktatási intézményünk költségén. Minden konferenciának előre megadott tematikája van, ami mindig kapcsolódik a várostervezés és üzemeltetés valamelyik szakágához, speciális területéhez. Volt már téma a belvárosi tömegközlekedés megoldhatósága, az óvárosok kereskedelmi elláthatóságának logisztikája, az elhagyott belvárosi honvédelmi ingatlanok beépülése a város életébe, a használaton kívülivé vált ipari épületek és iparterületek újrahasznosíthatósága, a korszerű közműhálózatok kialakíthatósága, a fejlődéshez igazodó energiaellátás, a zöld területek, játszóterek, pihenőparkok, a sport és oktatási területek, építmények, közigazgatási központok városi kapcsolatai, a települések közötti korszerű közlekedési hálózat, valamint a városi szállítási útvonalak kapcsolata, műemléki belvárosok speciális tűzvédelmi kérdései, stb. Értékesebbnél értékesebb rövid előadások hangzanak el szinkron tolmácsolással. 2023-ban a téma a „Város és a víz” volt. Nem először, mert ez igen szerteágazó és bőséges témalehetőség. Magyarország városai különösen gazdagok ebben a témában az árvízvédelemtől a fürdő kultúrán át városképi hatásig. Az előadási időkorlát miatt a Kárpát-medence sajátossága után Miskolc vízgazdálkodási jellemzőit ismertette röviden, aminek specialitását adja a folyóvizek és a felszín alatti karsztvizek együttes jelenléte, a gazdálkodás szükségessége a gyógy- és termálvízzel, ipari vízzel, a visszasajtolásos geotermikus vízkinyeréssel. Ügyelni kell a felszíni vizek elvezetése mellett a patakok árvízveszélyre és városképei hatására, stb. Hallhattuk, hogy más nagyvárosokban milyen nagy problémát okoz a felszín alatti vízkészlet fogyása (pl. Drezdában), az elhagyott szénbányák táróinak veszélyforrásai (süllyedt el belváros ilyen okokból). A felszín alatti víz jelentős problémát okoz pl. az alagútépítéseknél (volt ilyen pozsonyi előadás), valamint a csatornaépítéseknél. Foglalkozni szükséges az egyre növekvő városok történelmi csatornarendszereinek „demográfiai és gerontológiai” problémáival.
Mindezek a városi mérnök feladatkörébe tartoznak, bizonyítva azt, hogy nélkülük nem csak építés nincs de nem nélkülözhetők sem a várostervezésben (településtervezésben), sem az üzemeltetésben, meghatározók a települések élhetősége szempontjából. Talán az erős építész lobby miatt már soha nem jön vissza XX. század elejétől a második világháborúig tartó logikus helyzet a legtöbb városban (mint pl. Miskolcon), hogy a polgármester után a legfőbb városi tisztség a főmérnöké, akinek három osztályvezetője van, a főépítész, főgépész, főkertész.
Ma már kevesen emlékeznek rá, pedig csupán a közelmúlt eseménye volt, hogy 2015-ben az akkor felelős minisztérium felkérésére az MMK elkészített egy rendelet-tervezetet „…/2016.(…) Kormányrendelet a települési önkormányzati főmérnökről” címmel, gondosan összegyűjtve a települési önkormányzatok műszaki feladatait melyek meghatározzák egy települési főmérnök (a cseh szóhasználat átvételével a városi mérnök) feladatkörét. Ezt nekünk akkor hat nyomtatott oldalba, plusz két oldal vezetői összefoglalóba sikerült besűrítenünk. Átadtuk a megbízónknak. Talán azóta már kidobták azt a minisztériumi íróasztalt, amelynek a fiókjában süllyedt el nyomtalanul és sajnos hatástalanul. Pedig most már Építési és Közlekedési Minisztériumunk is van, tele optimista ígértekkel, a kötelezően alkalmazandó települési főmérnök kérdésében gyakorlatilag mégsem haladtunk előre egy lépést sem. Vannak olyan nem is túl országok, ahol a városi mérnök (települési főmérnök) alkalmazását elengedhetetlenül szükségesnek és fontosnak tartják, a jelen és a jövő jó és jobb életminőségének biztosítékaként.
Miskolc 2023. november 22.
Holló Csaba Okleveles építőmérnök, BOMÉK elnök
